Legyél te 2013 Bloggerinája!

Provence örökre rabul ejtett

Csinált már nyuszikat egérrágta kottapapírból, szuperhősöket papírgurigából, de egy tököt kifaragni is jó mókának tart. Az eredménnyel édesanyja hívta fel, mikor éppen kalózos papírzászlókat készített. Bemutatkozik a Kifli és levendula blog gazdája, azaz Gáti Éva, a Bloggerina 2013 különdíjasa.

Gondoltad volna, hogy tiéd lehet a verseny különdíja? Mennyire lepett meg, amikor megláttad magad különdíjasként?

Őszintén nem számítottam a díjra, annyira, hogy nem is követtem a verseny eseményeit… az eredménnyel is az anyukám hívott fel, én éppen szülinapi bulira készítettem kalózos papírzászlókat. Nagyon meglepődtem a hír hallatán, és igazából még most sem hiszem el 🙂 Persze, nagyon-nagyon örülök a különdíjnak, rendkívül jó érzés, hogy a zsűri éppen mellettem döntött.

Milyennek láttad a versenyt? Mennyire mozgatta meg az olvasóidat?

A versenyről akkor értesültem, amikor az egyik kedves blogolvasó megírta, hogy benevezett. De nem éreztem esélyesnek a dolgot, és amúgy sem vagyok egy szavazatgyűjtő típus, úgyhogy nem hirdettem a versenyt a blogon. Persze a kommentek között többen is írták, hogy szavaztak, ennek örültem, de azt hiszem, a verseny állását inkább a családom és az olvasók követték, mint én. 🙂 De a kezdeményezést nagyon hasznos gondolatnak éreztem, jó volt így összegyűjtve látni a blogok egy részét, valószínűleg sok új olvasót és ismertséget hozott a verseny mindenkinek.

Néhány saját készítésű szobadíszednél igazán egyedi, és nagyon ötletes alapanyagokat használsz fel. A kottapapírból készült nyuszikat és a régi koszorú alkotórészeit melyik zeneműből vágtad ki?

A zeneművek címei többnyire nem látszanak, mert az egerek a lapok felső részét rágták meg 🙂 A kottákat egy padláson tárolták, ahol az egerek itt-ott rendesen megrágcsálták őket, de kreatív célra az ép részek kiválóan használhatóak – úgyhogy megkaptam az egész nagy csomagot, és ezek a kottapapírok a kedvenc alapanyagaim egyikévé váltak.

Mit szeretsz jobban: ajándékot adni vagy kapni?

Egyértelműen adni, és olyasmit, amit én készítek – én is mindig meghatódom attól, ha valakitől sk-ajándékot kapok, mert látom benne a személyre szabottságot, a ráfordított időt, energiát, szeretetet. Manapság ezek nagyobb értékek, mint valaha, hiszen mindenki rohan és rengeteget dolgozik, így egy saját készítésű ajándék sokkal értékesebb, mint bármi, amit boltban lehet megvenni.

Mi a kedvenc gyerekmeséd?

Sok van, nagy-nagy meserajongó vagyok – de talán Bálint Ágnestől a Mazsola.

A családod is segít a kézműveskedésben, vagy inkább csak gyönyörködnek az elkészült tárgyakban?

A férjem gyönyörködik, a gyerekek segítenek, legalábbis azokban, amelyeket ők is el tudnak készíteni – a bonyolultabbakat estére szoktam hagyni. De szeretünk együtt maszatolni, olyankor tudjuk a legjobbakat beszélgetni, és mindig érdekes látni, ki mit hoz ki egy adott alapanyagból.

Mostanában nagy hagyománya van nálunk a külföldről származó ünnepeknek, egyre többen írják be ezeket a napokat is a naptárukba. Mi a véleményed a halloweenról? Ünneplitek a családdal?

Tököt mindig faragunk, mert ez nagyon jó móka, de egyébként nem tartjuk. Tavaly azért mégis az életünk része lett a Halloween, mert a kislányom szeretett volna tartani egy igazi szellemes bulit, mi pedig beleegyeztünk, és nagyon nem bántuk meg. Emlékezetes este lett, mindenki nagyon jól szórakozott, nekem pedig valódi kreatív kihívást jelentett, mert a dekorációk nagy része újrafelhasznált, kidobásra váró alapanyagból készült.

Mikor és hol kezdődött a levendula iránti vonzalmad, melyről aztán a blogod a nevét is kapta? A kifli miért került mellé?

Provence-ban, nagyjából tíz évvel ezelőtt – beleszagoltam egy levendulabokorba, és elvesztem. 🙂 A levendula kicsit olyan nekem, mint Proustnak a madeleine – az illata mindig rengeteg emléket felidéz, és régimódi békességet ad a pillanatnak. Van egy kis kertünk, és már az is dugig van levendulával, nem is tudnék meglenni nélküle. A kifli a receptek miatt került a blog címébe, mert azért ezek is megtalálhatóak szép számban a bejegyzések között – bár tény, hogy inkább a kreatív dolgok és az élmények/gondolatok lényegesen meghatározóbbak.

Egy kicsit kapcsolódva az előző kérdéshez, a receptjeidben is visszaköszön a levendula. Mit szeretnél még kipróbálni evvel a különleges fűszerrel? A levendulás csokit kóstoltad már?

Szerintem már mindent kipróbáltam a levendulával, amit csak lehetett 🙂 Levendulás csokit is készítettem már, fantasztikus ízélmény, mindenkinek javaslom – és már néhány kétkedő férfiembert is sikerült meggyőznöm arról, hogy a levendula a gasztronómiában nem egyenlő a szappanízzel…

Említetted, hogy jártál már Provence-ban. A levendula mellett milyen élményeket szereztél?

Szerencsés vagyok, három alkalommal is járhattam arrafelé. Leírhatatlan szépségű vidék, de személyes kedvencem az eldugott kisvárosok voltak. Amúgy is igyekszünk nyaralásokkor olyan helyekre menni, ahol kevés a külföldi, ez Provence-ban is sikerült… úgyhogy lehet, hogy híres látványosságot kevesebbet láttunk, de igazi vidéki hangulatban, emlékezetes pillanatokban annál több részünk volt, és olyan helyeken bukkantunk kincsekre, ahol kevés külföldi jár.

A blogodon olvashatunk többek között házi készítésű illatosítóról, folyékony szappanról is. Mennyire fontos számodra a környezettudatosság a háztartásban?

Egyre fontosabb. Ugyanúgy, ahogy igyekszem megbízható helyről származó élelmiszereket beszerezni, próbálok arra is figyelni, hogy „kívülről” is minél kevesebb méreganyag érjen minket. Nem vagyok megszállott, de törekszem a lehető leginkább környezettudatosan kezelni a háztartásunkat, a mosás, takarítás, tisztálkodás területén is, és persze a barkácsolások során is rengeteg kidobásra szánt alapanyagot használok, a papírgurigával például el nem múló szerelemben vagyok.

Jövőre is indulsz?

Végül is idén sem én indultam, hanem neveztek, amit ezúton is köszönök, mert nagyon örülök, hogy így alakult… és ha jövőre is eszébe jutok valakinek, mindenképpen! 🙂

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!