Legyél te 2013 Bloggerinája!

Ha kenyered van, három dolgot ehetsz

“A belét, a héját és a kenyeret…” – folytatódik a címben megkezdett idézet.  Ez Libor Mária, a Limara péksége blog gazdájának mottója, aki most már az év legjobb női bloggere címmel is büszkélkedhet. Minden nyolc éve, egy kenyérsütőgéppel kezdődött, gyermekei mára már az ő kenyerét eszik. De beszéljen helyettünk inkább ő, vagyis Marcsi, a Bloggerina 2013 győztese. 

Gondoltad volna, hogy megnyerheted a versenyt? Mennyire lepett meg, amikor megláttad magad győztesként?

Nagyon meglepődtem. Eszembe sem jutott, hogy egy gasztroblog megnyerhet egy ilyen versenyt, de talán mondanom sem kell, hogy iszonyú boldog voltam.

Milyennek láttad a versenyt? Mennyire mozgatta meg az olvasóidat?

Érdekes és izgalmas volt a verseny, hiszen egy kategórián belül különböző stílusú blogok versenyeztek, csak találgatni lehetett, hogy a zsűri milyen szempontok alapján fog majd dönteni. Szándékosan nem nagyon buzdítottam, kértem a blog olvasóit a szavazásra. Megmutattam, hogy van egy ilyen lehetőség, a többit a blog követőire bíztam. Remek érzés volt látni, hogy ők kezdték el egymást buzdítani. Végül a hatodik helyen sikerült bejutnom az ötvenes csapatba, már ez sokat jelentett.

Hol kezdődött a pékáruk iránti szenvedélyed / hogyan kezdődött el a blog?

A házi kenyérsütés szenvedélye dupla olyan idős, mint a blog. Nyolc évvel ezelőtt édesanyámtól egy kenyérsütőgépet kaptam ajándékba, azóta nincs megállás. A gépekhez mellékelt receptekről köztudott, hogy használhatatlanok, így a neten kezdtem keresgélni. Hamarosan egy nagyon jó kis csapatra bukkantam, akiket a közös szenvedélyük, a kenyérsütés hozott össze. Csatlakoztam hozzájuk, rengeteget tanultam tőlük. Nagyon jó kis társaság volt, a mai napig őrzök onnan személyes barátságokat. Hosszas hezitálás után jó négy évvel ezelőtt döntöttem el, hogy saját blogot indítok. A cél az volt, hogy a receptjeim egy helyen legyenek.

Mennyire tartod szem előtt, hogy az általad készített péksütik és ételek egészségesek legyenek?

Nem beszélek mellé, nem ez a fő szempont. A blog nem követ semmilyen divatos táplálkozási irányt, nem vagyok táplálkozási szakember, egyszerű háziasszony vagyok, édesanya. Amikor kitalálok egy-egy új receptet az íz az elsődleges, így arra figyelek, hogy amit elképzeltem milyen alapanyagból lesz a legjobb. Persze, ha tehetem, akkor az egészségesebb lisztekhez nyúlok, vagy legalábbis keverem a fehér liszttel, de mivel a kisebbik gyermekem nem hajlandó a teljes kiőrlésű pékárut megenni, így sokszor trükköznöm kell. Ugyanakkor meg azzal, hogy saját magam készítem a kenyeret és a péksüteményeket máris egészségesebbek, hiszen mentesek mindenféle adaléktól. Arra azért mindig ügyelek, hogy margarin helyett vajjal, vagy libazsírral süssek. Egyébként meg érdekes, hogy az egészségtelennek kikiáltott receptek a legnépszerűbbek.
Az olvasók nagyon kreatívak. Számtalan visszajelzést kapok, hogy átalakítottak tej-, vagy tojásmentessé egy-egy receptet, de azt is tudom, hogy nagyon sokan használják egy bizonyos diétás liszthez is őket. Pont ez a cél, az inspiráció.

A blogon olvasható a kiírás : Vásárolj hazai terméket! Miért tartod fontosnak, hogy magyar termékekkel dolgozz?

Nagyon egyszerű, magyar terméket magyar munkaerő állít elő. A jövőnk, a gyermekeink jövője múlik a tudatos vásárláson. Ha nem vásárolunk magyar termékeket, nincs szükség magyar munkaerőre. Ha a multik polcairól az olcsó külföldit választjuk, akkor tönkremennek a magyar gazdák, termelők, stb…

Mindenhonnan azt halljuk, hogy mennyire fontos a környezettudatosság az életünkben, környezetünkben, étkezésünkben. Mi a véleményed erről, mennyire kivitelezhető ez manapság egy átlagos háztartásban?

Egy kis odafigyeléssel könnyedén kivitelezhető. Például ha fogmosás közben elzárjuk a csapot, máris rengeteg vizet spóroltunk, ami nem csak a pénztárcánknak jó. Ha szelektív gyűjtjük a hulladékot, akkor az újrahasznosítást segítjük elő. Nem számít, ha nekünk nincs háziállatunk, a szomszédoké nagyon hálás lesz az összegyűjtött zöldséghéjakért, így nem utolsó sorban a szomszédi kapcsolatokat is ápoljuk. Ha lecseréljük az izzókat energiatakarékosra, megint nem csak a pénztárcánkon segítettünk, kíméltük a környezetet is, főként, ha azokat sem égetjük feleslegesen. Ha felírjuk egy cetlire mit kell vásárolnunk, kisebb az esélye, hogy haszontalan dolgokra költünk. Ha a táskánkban tartunk egy összehajtható bevásárlószatyrot nem kell rettenetes, környezetszennyező zacskókat vásárolnunk. Bevásárlóközpontok több tízezer kilométert utaztatott zöldségei, gyümölcsei helyett a piacokon vásároljunk helyi termelőktől megbízható árut! A piacra pedig autó helyett menjünk biciklivel, így kíméljük a környezetet és áldozunk a testmozgásra is! Vegyszerek helyett használjunk mosószódát, csodákra képes! Ezek igazán nem nagy erőfeszítések, de sokat számítanak!

A receptek között a különböző nemzetek konyháiból igazi gasztronómiai jellegzetességeket is találunk. Honnan szerzed az inspirációkat a receptjeidhez, utazások, barátok, ismerősök?

Igen, szeretek más nemzetek konyháiba is kitekinteni, szerencsére a családom vevő is rá. Sajnos az utazásra nem nagyon van lehetőségünk, de fiatalabb koromban palesztin egyetemisták voltak a szomszédjaink, akiktől megtanultam néhány arab ételt elkészíteni. A konyhájuk iránt ma is tart a rajongás.
Más nemzetek kenyerei, péksüteményeihez pedig főként a netről szerzem az ihletet, de sokszor előfordul, hogy egy-egy olvasó küld receptet külföldről vagy külföldi utazásról hazatérve.

A hozzávalók tekintetében is elég színes az összkép. Hogyan válogatsz, mit tartasz fontosnak egy recept megalkotásánál, vagy egy-egy új hozzávaló felfedezése adja a variációs ötleteket?

Nagyon szeretek piacra járni, keresem a különlegességeket, ami egy kisvárosban nem könnyű ugyan, de ha találok valamit örömmel próbálkozom.
Máskor az itthon felhalmozott készletekből próbálok valami újat kihozni. Sokszor pedig egy forma, egy szín vagy egy illat ad ihletet.

 Milyen pékárut ajánlanál pl. egy házassági évfordulóra? Egy hideg téli estén egy jó film mellé? Egy borkóstolóra barátokkal?

Házassági évfordulóra mondjuk egy nagyon csokis, levendulás és talán málnás péksüteményt képzelnék most el, valami könnyű hajtogatott vajastésztából. Azt hiszem, meg is valósítom. Hideg téli estére almás-fahéjas péksütemény lenne a legjobb. Borkóstolóra barátoknak mindenképpen pogácsát, talán hagymás pogácsát kínálnék makói lévén.

Édes vagy sós?

Mindkettő! Hol édes, hol sós, hangulatomtól függ.

Mennyire fontos számodra a háziasszony szerep? A családod, gyerekeid is segítenek a sütés-főzésben vagy inkább csak fogyasztják a remekműveket? Mi az abszolút családi kedvenc?

Nagyon fontos. Egy anya akkor tudja igazán összetartani a családot, ha háziasszony is. Egy szépen megterített asztalhoz még a kamasz gyerek is szívesen leül. Egy finom ebéd, vagy vacsora alatt beszélgetve a családi kötelék szoros marad. Láthatatlanul értéket közvetítünk a gyermekünknek, amit tovább vihet a felnőtt életébe.
A férjem abszolút nem tud főzni, viszont nagyra értékeli a főztömet. A gyermekeim közül a kisebbik érdeklődik a konyha iránt, ő időnként segít is.
Abszolút kedvenc a jól beváltnak elnevezett fehérkenyér, amire még nyolc év után is nap mint nap rácsodálkoznak a fiúk. Fantasztikus érzés saját sütésű kenyeret tenni eléjük.

Mi a véleményed a napjainkban hódító újfajta ét-trendről, a paleolit táplálkozásról?

Nem mondom, hogy ellene vagyok, mindenki mérlegelje, hogy neki megfelelő-e, de én személy szerint köszönöm, nem hiszek benne. 2013-ban élünk, nem az őskorban. Bár húsevő vagyok, mégsem szeretnék húst hússal enni, esetleg némi zöldséggel és gyümölccsel. A szénhidrátok teljes kizárása komoly egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Én inkább a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett teszem le a voksot.

A Limara péksége 2008–ban nyílt meg az interneten. Gondolkoztál már rajta, hogy a valóságban is saját pékséget nyiss?

Sokan kérdezik, de nem. Maradok a házi kenyérsütésnél, viszont egy kézműves pékségben egyszer szívesen szétnéznék. Egy reggeliző hely, friss, saját sütésű péksüteményekkel azért nem lenne rossz ötlet..

Jövőre is indulsz? Csalódott lennél, ha nem nyernél megint?

Ó, hát persze! 🙂 De a viccet félretéve, a játék kedvéért, nem pedig a nyereményért indulnék.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!